A győri Insula Lutherana múltja és jelene
Győrben rendkívül korán, már az 1520-as években, a győri végvárban szolgáló német zsoldos katonáknak köszönhetően megjelentek a reformáció tanai, s korán így megkezdődhetett az evangélikus gyülekezet megszervezésének munkája. A lelki élet mellett nagy hangsúlyt fektettek már ekkor is a nevelés kérdésére, így a 16. század második felében a gyülekezet iskolát is létesített, s tartott fenn, melyet a 17. század végén gimnáziummá szerveztek.
Tudunk arról, hogy maga Melanchton Fülöp is küldött lelkészt Győrbe. Így került ide pl. Agricola János. A lelkészek nem csak prédikáltak, hanem tanítottak is. Az ellenreformációs törekvések miatt gyakran változott az istentiszteleti hely, gyakran költözött a lelkész és az iskola is. Voltak olyan évtizedek, amikor egyáltalán nem volt szabad evangélikus istentiszteletet tartani. Mária Terézia 1749-ben megtiltotta az egyház működését, s a hívek 34 éven át csak titokban gyakorolhatták vallásukat, vagy Tétre és Felpécre jártak istentiszteletre.
II. József türelmi rendelete alapján a győri evangélikusok egyszerre két templom építésére kértek engedélyt. Az állami hatóság egy közös rendeltetésű templom építését engedélyezte, melynek terveit Neumayer Jakab kőműves mester készítette el, és Grossmann József bírált felül. A munkálatok 1784 áprilisában kezdődtek, 1785 februárjában már a belső simító munkák zajlottak. A templom felszentelésére 1785 november 27-én került sor. A magyar nyelvű prédikációt Ráth Mátyás, a németet Freitag Mihály mondta el. Ráth Mátyás neve mindenki számára ismerősen csenghet, hiszen néhány évvel korábban ő alapította az első magyar nyelvű hírlapot Pozsonyban. Az évek folyamán egyre bővülő épületkomplexum rendkívül találóan kapta később az Insula Lutherana megnevezést. Valóban kis, miden oldalról elhatárolt szigetet alkotnak evangélikus intézményeink itteni épületei a város szívében, Győr belvárosi és újvárosi részének határán, a Rába partján.
A templom 29,5 m hosszú, 21,8 m széles, magassága 10,5 m. Az épület hossztengelye megközelítőleg észak-déli irányú, belső tere három hajós, hatszakaszos csarnoktér. A térlefedést (mennyezet) kétszintes pillérek hordják. Tornya nincs, a türelmi rendelet akkor ennek építését még nem engedélyezte. A templom épületének nem lehetett utcára nyíló ajtaja, így az egész épülettest az udvarrészbe került. Később ez a korlátozás megszűnt, de a torony építésére nem került sor. 1933-ban Miklás Mihály gyűjtést szervezett arra, hogy az Öregtemplomnak tornya épülhessen, ez azonban végül nem valósult meg, mivel a templom arányainak megfelelő magasságú torony kialakítása annyiba került volna, mint egy új épület. Ezért egyházközségünk vezetése az utóbbi megoldást választva a XX. század közepén Nádorvárosban egy új templomot építtetett.
A templom berendezési tárgyai értékesek. A szószék oltár Budáról került Győrbe. Az eredeti oltárkép ismeretlen olasz festő alkotása volt, melyet 1871-ben cseréltek ki. A képet Petőfi Sándor rokona és jó barátja Orlai Petrich Soma festette. A festmény a Getsemáné-kertben haláltusáját vívó Jézust ábrázolja. Az oltár kegy tárgyai ezüstből készültek. A gyertyatartók páronként 1693-ban, 1715-ben, és 1728-ban, a feszület pedig 1718-ban. Mária Terézia tiltó intézkedése idején Németh Sámuel lelkész özvegye mentette meg ezeket az elkobzástól, tudomásunk szerint elásták őket. Az első keresztelőkút még fából készült. A jelenlegi kút Georg Stefan Lech adománya. A vörös márványból faragott talapzaton nyugvó medencét harang formájú díszes fedél takarja és Jézus keresztelését ábrázoló bronz szobor koronázza. A templom első orgonája Bécsből származott. 1791-ben Müller Eberhardtné Lehner Zsuzsa új orgonát adományozott. Az orgonát többször átalakították. 1836-ban Richter Antal tervei szerint Frauber János építette át. 1885-ben bővítették. A jelenlegi 1926-ban épült, hazai viszonylatban egyedülálló "Czézár típusú" orgona.
A XX. század utolsó éveiben teljesen átalakítva hatalmas költséggel újult meg. Az átalakítások során mindig meghagyták az 1791-ből származó aranyozott homlokzatát. A modem szerkezetű hatalmas orgona jól illeszkedik a templom belsejéhez. A padok fenyőfából készültek, egyidősek a templommal. Győri mesterek készítették őket.
1783 tekinthető a néhány évtizedig szünetelő iskola újjászervezése dátumának. A felsőbb osztályokban ismét gimnáziumi szintű tanításra törekedtek. Bár már ekkor készültek tervek arra nézve, hogy az elemi oktatás ténylegesen kiegészüljön gimnáziumi képzéssel is, ekkor még csupán algimnáziumi tagozatok felállítására került sor.
Gyülekezetünk híveiből sosem hiányzott a szociális érzékenység, azonban ennek intézményi kereteit csak a 19. század második felében szervezték meg. 1884-ben alapított gyülekezetünk Szegény- és Árva Intézetet, melyet a későbbi évtizedek során több lépésbe bővített. Így jött létre a mai Szeretetház épületegyüttese. Ezen szolgálati területen nagy szerep jutott a diakonisszáknak, akik áldozatos munkával gondoskodtak a bentlakókról.
A második világháborút követő politikai változások hatására a győri evangélikus gyülekezet is nehéz helyzetben találta magát, hiszen az uralkodó eszmék nem támogatták a vallásosságot. Mind a Szeretetház, mind pedig az iskola államosításra került, bár funkciójuk nem változott. A rendszerváltozást követően a helyzet gyökeresen megváltozott. A Szeretetház ismét teljes mértékben gyülekezeti felügyelet mellett működhetett, és az új lehetőségek megjelenésével egy időben merült fel a korábban államosított iskola épületének visszaigénylése is.
Első lépésként 1991-ben evangélikus óvoda megszervezésére került sor. Egy évvel később, 1992-ben pedig megkezdhette működését a győri evangélikus iskola is. Előbb csupán általános iskolai formában, 1995-ben azonban ez kiegészült gimnáziumi tagozattal is, s az intézmény azóta is töretlenül bővül, fejlődik. Jelenleg a nyolcosztályos gimnáziummal párhuzamosan négyosztályos rendszerű osztályok is működnek. Legújabban pedig megindult az iskolában a speciális, emelt óraszámú természettudományos tagozati képzés is.
Szoros összefüggésben az iskolával érdemes kiemelni a gyülekezet ifjúságszervező tevékenységét is. Ennek kétségtelenül legaktívabb terepe maga az iskola, az ott folyó keresztyén szellemű pedagógiai neveléssel, de nem feledkezhetünk meg más szegmenseiről sem. Ilyen például az 1990 után újjáélesztett cserkészmozgalom.
A gyülekezet épületegyüttesében működik emellett egyházi varroda is, valamint az egyházközség könyvtári és levéltári gyűjteményt is tart fenn, országos egyházi segítséggel. Ez utóbbi intézmény néhány évvel korábban, nyilvános státuszának elnyerésekor vette fel Ráth Mátyás nevét.
A gyülekezeti munka szerteágazó, a rendszeres bibliaórai alkalmaktól kezdve a különböző korosztályokkal való foglalkozáson át a fiatal felnőttek katechetikai alkalmán túl gyülekezeti énekkar és férfikör is működik a gyülekezetben. A gyülekezet egyházfenntartási hozzájárulást fizető létszáma a szórványokkal együtt 2500 fő környékén mozog, emelkedő tendenciát mutat, melyben nagy szerepet játszik a városban található, dinamikusan fejlődő munkaerőpiac, mely az ország távoli részeiből is vonzza a munkaerőt. Ennek ellenére komoly erőfeszítést igényel a közösség részéről az épített örökség megőrzése és fenntartása.
Ugyanakkor a Győrben található evangélikus örökség oly gazdag, és az intézmények munkájának is köszönhetően oly szerteágazó, hogy Magyarország Kormánya, Kara Ákos infokomunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkár közvetítésének köszönhetően, 4.7 milliárd forint kiemelt támogatást ítélt meg a közösségnek, mely egyúttal a Magyarországi Evangélikus Egyház történetében is az első, ilyen mértékű támogatás. Ennek köszönhetően a reformáció 500 éves évfordulója alkalmára megújult az Öregtemplom, új épülettel és az evangélikus konvent egyik szárnyának felújításával gazdagodott óvodánk. A Ráth Mátyás tér 2. szám alatt található ingatlan ad helyt a könyvtári és levéltári gyűjteménynek, ahol korszerű légkezelők biztosítják a levéltári anyagok szakszerű tárolását. A Kossuth utcai kárpótlás során visszakapott ingatlanban lelkészi szolgálati lakások lettek kialakítva a teljes épület felújításával. A konvent épületében kollégium, szolgálati lakás, valamint garzonok kapnak helyet. Ugyanitt lesz egy korszerű, felújított gyülekezeti terem, cserkészszoba, vizesblokk, lelkészi hivatal és pénztár, egyházi varroda, valamint vendégszoba. A projekt keretében kerül sor a Péterfy Sándor nevét viselő, gyülekezeti fenntartású iskola épületének rekonstrukciójára, valamint tornaterem építésére, melynek eddig nagy hiányát érezte az iskola. Lehetőség nyílik a tornaterem feletti 2 épületszinten új tantermek kialakítására, melyeknek köszönhetően a korábbi szűkös oktatási tér bővül, valamint szaktantermek is létesülnek. A projekt befejező eleme a Szeretetház bővítése, ahol is visszanyerjük azokat a férőhelyeket, melyeket a börcsi intézmény bezárása miatt elveszítettünk. A teljes rekonstrukció határideje 2017. október 31., a reformáció évének 500. évfordulója.