Isten üzenete ma is megragadható
Ebédlőasztal. Bár van külön dolgozószobája, Varga Tamás a prédikációit mégsem ott, hanem családi házuk központi helyiségében, az ebédlőasztalnál szokta leírni. Széke mögött vidám családi fényképek, az ablakból a gyülekezeti terem és a zöldben pompázó templomudvar látható, az ajtók mögött pedig a családtagok lakrészei vannak.
„Családunk legmozgalmasabb és legelevenebb helye az étkező. De a prédikációim szövegén is itt szoktam dolgozni. Általában este ülök ide. Innen látom, hogy mindenki elment aludni. Az igehirdetésre már a hét első felében elkezdek készülni, de a prédikációm írott változatának végleges szövege általában szombat este lesz legépelve. Anélkül nem tudok lefeküdni, hogy ne tudnám, hogy vasárnapra már megvan a beszédem” – árulja el a lelkész. Arról is szól, hogy bár az igehirdetéseit kinyomtatja, a szószéken képes eltérni a szövegtől.
Lelkipásztor és Evangélikus Élet. A Lelkipásztor evangélikus teológiai szakfolyóirat igehirdetésre felkészítő írásai, az azokban szereplő illusztrációk ihletforrások a számára csakúgy, mint az Evangélikus Élet magazinban megjelenő igehirdetések.
„Nemcsak ezeket olvasom, hanem szeretem az elődök prédikációit is kikeresni. A Lelkipásztor korábbi lapszámai mindenki számára elérhetők az evangélikus integrált katalógusból. Ezekben el szoktam olvasni az igéhez kapcsolódó exegéziseket. A textust legtöbbször akkor tanulmányozom eredeti nyelven, ha magam is igehirdetés-előkészítőt írok, vagy ha egy szó nagyon felkelti az érdeklődésemet. Mindezek azonban számomra kiindulási pontok.
A felkészülés folyamán az a fő kérdésem, hogyan tudom átadni a mindennapi kérdésekkel küzdő, örömöket megélő, a legkülönfélébb korosztályból érkező igehallgatóknak az ige rájuk vonatkozó, életüket meghatározó tartalmát.
Vallom ugyanis, hogy a szószékről maivá, élővé kell tennünk az evangélium örömhírét, mindazt, amit Isten Krisztusban tett értünk.”
Laptop. Varga Tamás nemcsak gépelésre és olvasásra, hanem illusztrációk gyűjtésére is használja a számítógépét. „Sokan mondják, hogy mai világunk a vizuális kultúra kora. Ezt felismerve magam is szeretem a vizuális elemeket használni. Van, hogy képet mutatok, több esetben rövid film- vagy animációsfilm-részletet is elmesélek az igehirdetés részeként. De nem csak ezekkel az eszközökkel élek. Van, hogy viccet mesélek, vagy egy-egy szlengszót mondok. Ezek mind azt szolgálják, hogy éreztessem, Isten üzenete nem távoli, hanem nagyon is jelenlévő. Olyan, ami mai korunkban is megérthető, megragadható és megélhető.”
A lelkész azt is elmondja, hogy igehirdetői szolgálatában észrevette: éppen az illusztrációk azok, amelyek által a fiatalok jobban megszólíthatók, ezekkel ugyanis fenn lehet tartani az ő figyelmüket is.
Közösség. „A lelkészi munkaközösségi összejövetelek, az ige fölötti együtt gondolkodás meghatározza az igehirdetői szolgálatomat – mondja Varga Tamás. – Magam is sok mindent elolvasok, átgondolok, de közösségben még több ötlet, az ige üzenetének különböző színei, újabb tartalmak kerülnek a felszínre, amelyek gazdagítják és felfrissítik az igehirdetésre készülést. Igehirdetéseim bár változatosak, a fő üzenetük mindvégig ugyanaz marad. Hangsúlyozom, hogy Isten által megajándékozottak vagyunk. Az ő szeretete ugyanis akkora, hogy képes volt Fiát adni miértünk, hogy szabadok legyünk.”