Öröméneklés újra közösségben
Hosszú szünet után rendezhették meg az országos evangélikus kórustalálkozót
A Covid-járvány életünk minden színterén nagy veszteségeket okozott, de legerőteljesebben talán az énekkarokat sújtotta. Ezért volt nagy öröm, hogy a Magyarországi Evangélikus Egyház Egyházzenei Bizottsága május 21–22-én Győrben országos kórustalálkozót rendezhetett. Itt megjelenhettek azok az énekkarok, amelyek már kellően megerősödtek a kényszerű szünet után.
Legutóbb a reformáció emlékévében, 2017-ben Szarvason volt országos kórustalálkozó. Az esemény sikerétől lendületet kapva a következő találkozót 2020-ra terveztük, de ez a korlátozások miatt nem valósulhatott meg. A kihagyott két év alatt volt alkalmunk átgondolni, hogyan is működhetne rendszeresen ez a program.
Idén januárban hagyományteremtő szándékkal egyidejűleg két találkozót hirdettünk meg: 2022-ben Győrben, 2024-ben Kiskőrösön. A találkozókat ezentúl is kétévente, változó helyszínen rendezzük meg. Alkalmanként kilenc (mindegyik egyházkerületből három) énekkar részvételével számolunk, mégpedig nem válogatás, hanem önkéntes jelentkezés alapján.
Az újrakezdés nehézségét mutatja, hogy ebben az évben hét kórus jelentkezett, de végül csak hat érkezett meg Győrbe. Ez a hat együttes viszont nagy odaadással készült fel, és ki-ki sajátos színével gazdagította az összképet.
Szombat reggel a zivataroktól felfrissült énekkarok az Öregtemplom védő falai közt helyszíni próbára kaptak lehetőséget. Délben Kendeh Gusztáv egyházzenei bizottsági elnök köszöntő szavai és Szebik Károly csákvári lelkész áhítata hivatalosan is megnyitották a találkozót, majd Szücs Péter Pál helyi szervező praktikus információkkal szolgált. Az Ecsedi Klára által tervezett igényes programfüzetben mindezt kézhez is kapták a résztvevők.
Bence Gábor, az Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet igazgatója nagy tapasztalattal állította össze a délutáni és esti hangverseny három-három közreműködőjének sorrendjét, és mindkét koncert elején kánonénekléssel „hangolta fel” a hallgatóságot. Délután elsőként a komáromi gyülekezet énekkara adott elő szép csokrot többnyire korálfeldolgozásokból. Az egyik művet tavaly elhunyt korábbi karnagyuk, Miklós Józsefné emlékének szentelték; vezényelt és zongorán közreműködött Horváth Gergely.
A székesfehérvári gyülekezet együttesének műsorát a karvezető, Csekéné Bányai Erzsébet az egyházi év szerint állította össze, dicséretekkel keretezve; zongorán közreműködött Bányai Irén. Az egyik kompozíció kifejezetten a kórus számára készült.
A nagy múltú pécsi gyülekezeti énekkar műsora barokk és 20–21. századi szerzők műveiből építkezett. Bazsó Boglárka fuvolajátéka korálfeldolgozást gazdagított; Kenyeresné Deres Ágnes, Bazsó Boglárka, Kenyeres András és Horváth Zoltán kvartettje pedig egy kétkórusos kompozícióban kapott szerepet, térben is jól elkülönülve. Vezényelt Lovász Péterné Balázs Magdolna.
Az esti hangversenyen elsőként a NaP kórus lépett színre (Nagytarcsa–Pécel). Bálint Ágnes – a nemrég elhunyt Bálint József alapító karnagy leánya – bölcsen felmérte, hogy együttese létszámához és szólameloszlásához milyen művek illenek. Az énekkarban a Bálint család három tagja is szerepet vállalt.
A csákvári Harmonia Floriana kórus impozáns műsorának nagy részét az Általa élünk úrvacsorai kóruskötet reneszánsz és kora barokk tételeiből válogatta a karnagy, Szebik Ildikó. Énekes bevonulásuk rögtön megteremtette az ehhez illő légkört. Mátrai Julianna blockflöte-, Szakály Szilvia hegedű- és blockflöteszólammal egészítette ki a műveket, zongorán kísért Galambos Boglárka Ágnes.
A maglódi Magdala kórus programja leginkább húsvét ünnepéhez kötődött, több évszázad zenei kincseit bemutatva. Egyszer Szabó Róbert orgonakísérete, másszor Vargyas Brigitta dobolása gazdagította a muzsikálást. Simon Barbara kifogyhatatlan energiával irányította töretlen lendületű együttesét.
A szombati nap hivatalos részét Csorba János győri igazgató lelkész áhítata zárta. A lágy májusi este és az Insula Lutherana otthonos, zárt udvara vacsora után kötetlen beszélgetésre, borozgatásra és dalolásra csábította a közel száznegyven énekest.
Vasárnap az istentiszteleten Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke hirdette az igét. Az egyesített kórus Bence Gábor vezetésével és Váray Tamás helyi kántor orgonakíséretével három művet szólaltatott meg az Általa élünk kötetből, mindegyiket a maga liturgikus helyén: a bevezető zsoltárhoz kapcsolódva Emil Heer Alkotónk és formálónk az Úr, az igehirdetés után Tillai Aurél Nem vagyok méltó című kompozícióját, az úrvacsorai liturgiában pedig Clemens non Papa ötszólamú Sanctus-kánonját.
Az énekesek nem győzték elégszer hangsúlyozni, mekkora élmény, hogy hosszú kihagyás – vagy csak online kapcsolattartás – után újra együtt lehetnek, sőt nagyobb közösséget is alkothatnak. Ezért bízunk benne, hogy 2024-ben Kiskőrösön még tágabb kör kaphat ízelítőt a mennyei kórusból.
A találkozó a Magyarországi Evangélikus Egyház, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Győri Evangélikus Egyházközség, a Péterfy Sándor Evangélikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium, egyházunk egyházzenei bizottsága, az országos iroda gyülekezeti és missziói osztálya, valamint az Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet támogatásával valósult meg.
A szerző az Evangélikus Kántorképző és Egyházzenei Intézet tudományos főmunkatársa, a találkozó egyik szervezője