Épülő lélekvárak a csurgói egyházközségben
Önkormányzati, egyházkerületi, egyházmegyei és gyülekezeti összefogásból megújulhattak a járvány alatt Csurgón, Nagyatádon és Barcson az evangélikus lelki otthon épületei. Azzal a bővölködő reménnyel fordul a Csurgói Evangélikus Egyházközség a jövő felé, hogy élettel telnek meg szépséges templomaik.
Az elmúlt két évben a világ, országunk, egyházunk, de még egyházközségünk életét is a koronavírus-járvány határozta meg annak minden terhével és nehézségével. Meg kellett élnünk, amihez egyházunkban még nem volt hasonló, hogy kétszer is be kellet zárni hosszabb időre templomaink ajtaját. Igyekeztünk persze így is keresni és hirdetni Isten igéjét, és online közvetítettük és hallgattuk az istentiszteleteket, hírlevelet szerkesztettünk és olvastunk, és talán Útmutatónkat és Bibliánkat is a megszokottnál jobban koptattuk. Mindezek ellenére mindannyian éreztük templomainknak, az Úr házának hiányát, ahol a gyülekezeti közösségben hallhatjuk testben és lélekben a szószékről hirdetett igét.
Ezért is hatalmas nagy öröm a Csurgói Evangélikus Egyházközség gyülekezeteinek életében, hogy pont ezekben a nehéz években adatott meg a lehetőség, hogy felújítsuk lelki otthonainkat, ráadásul Csurgón, Nagyatádon és Barcson szinte egyszerre. Különböző pályázatoknak, önkormányzati támogatásoknak és a hihetetlen gyülekezeti összefogásnak köszönhetően elmondhatjuk, hogy nem tétlenkedtünk az elmúlt két évben, egyházközségünk mindhárom templomát felújítottuk.
Csurgón lecseréltük a régi tetőt, és lefestettük a teljes templomkülsőt, az ajtókat és az ablakkereteket, valamint Luther-rózsás dekorüveggel láttuk el a bejárat boltívének ablakát. Egy közösségi célú pályázatnak köszönhetően új pingpongasztallal, projektorral, vetítővászonnal és négy garnitúra kültéri asztallal és paddal bővítettük gyülekezeti termünket.
Nagyatádon is lefestettük kívülről szeretett templomunk falait, és lecseréltük a padsorok közötti és az oltártérben elhelyezkedő kárpitokat. A bejárat fölött pedig elhelyeztünk egy új „Erős vár a mi Istenünk” feliratot és a templom építésének évszámát, hitünkre és elődeinkre emlékeztetve az eljövendő nemzedékeket.
Barcson pedig új nyílászárókkal, ablakokkal, szigeteléssel és padlózattal láttuk el az Úr házát, és szép belső festéssel is emeltük ékszerdoboz szépségű templomunk fényét. Külön nehézségként ért azonban itt bennünket, hogy a felújítások alatt a Barcsig elnyúló horvátországi földrengések következtében végigrepedt és egy helyen be is szakadt a mennyezet. Azonban hála Istennek volt segítség, és a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület és a Somogy-Zalai Evangélikus Egyházmegye támogatásából megújult, megerősített tetőszerkezetet és mennyezetet készíthettünk a sérült helyére.
Egyházközségünkben élő evangélikus testvéreink számára – az elmúlt évek nehézségei közepette – szeretett templomaink nemcsak lelki otthonná váltak, hanem a remény bástyáivá is, amelyek hirdetik, hogy ezekben a sötét időkben sem maradt távol Isten gondviselő áldása. Megszépült templomainkban így már csak egy feladat áll előttünk az elkövetkező években: hogy újra megtöltsük imádságos szívekkel a járvány miatt megfogyatkozott templompadokat.