A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület honlapja

Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnöki tisztségének betöltése keretében szervezett konferenciát Magyarország Kormánya A modernkori Európa pillérei – a vallási közösségek együttélése címmel október 13. és 15. között a Debreceni Református Kollégiumban. A résztvevők plenáris előadások és kerekasztal-beszélgetések keretében cseréltek véleményt a vallási közösségek együttélésének, együttműködésének időszerű kérdéseiről. Alább a sajtónyilvános eseményekről kiadott MTI híreket szemlézzük.

A konferencián a Magyarországi Evangélikus Egyházat Szemerei János képviselte. A Nyugat (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke az ötven éve elhunyt Túróczy Zoltán evangélikus püspök példáján – akit háromszor választottak püspökké, iktatták be hivatalába és háromszor távolította el a hatalom a szolgálatából – követte nyomon az állam és az egyház viszonyának alakulását.

Az egykori püspök hányattatott sorsára utalva Szemerei János azt mondta, „ne feledkezzünk meg arról, hogy a politikai elnyomás évtizedeiben, az egyházellenes ellenszélben eleink milyen irtózatosan nehéz küzdelmet vívtak, hogy Krisztust hirdethessék, hogy a szószékekről az evangélium szólhasson”.

„Ne feledkezzünk meg hálát adni a történelem urának azért, hogy Magyarországon is elhozta a felszabadulást, és immár több mint három évtizede szabadságban élhetjük egyházi életünket is” – hangoztatta az evangélikus püspök. Fontosnak nevezte, tudjanak élni azzal, hogy „hazánkban az egyházak szolgálatát értékelő és megbecsülő környezetben, egy támogató kormányzat mellett” élhetnek, amely a belső autonómiát tiszteletben tartva segíti az egyházak munkáját.

Egyházi vezetők a közösségek együttéléséről

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke szerint a társadalom evangelizálása nemcsak a papok, a szerzetesek felelőssége, hanem minden keresztény embernek az életével kell tanúbizonyságot tennie. Veres András püspök azt mondta: Krisztus evangéliuma nem kirekesztő, egyetemes értékekre épít, „Krisztusban mindannyian egyek vagyunk”.

A konferenciával kapcsolatban egyebek mellett olyan kérdések vetődtek fel benne – hangoztatta –, hogy mi tartja fenn, mi tartja össze az európai nemzeteket, van-e ebben szerepe a kereszténységnek, lehetséges-e a keresztény felekezetek összefogása, vagy más vallásokkal – például az iszlámmal – lehet-e, kell-e összefogni Európa jövőjéért.

A kérdésekre válaszolva Veres András azt mondta, Európa mára multikulturális és multivallású kontinens lett, ezért igaz az az állítás, hogy szükség van a modernkori Európa építéséhez is a vallási közösségek együttműködésére.

A kontinens zsidó-keresztény értékrendje nem csak a múltunknak és jelenünknek, hanem a jövőnknek is alapja – jelentette ki a katolikus püspök, megjegyezve: „ezek a vallási közösségek formálták ugyanis azzá Európát, ami, ezért a jövő sem képzelhető el nélkülük”.

„Bár igaz, az Európai Unió nagy hatalmú urai mindent megtesznek azért, hogy ezt ideológiai alapon elvitassák, a gyakorlatban ellehetetlenítsék, és a jövő építésében pedig szükségtelenné tegyék” – hangoztatta. Veres András szerint ezért mindinkább kezd valósággá válni az unió egyik atyjának, Konrad Adenauernek a közismert kijelentése: Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz.

Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) zsinatának lelkészi elnöke történelmi tapasztalatra utalva azt mondta, „ha a hitet nem tartjuk meg, nemcsak a hit vész el, hanem mi magunk is”. A református püspök szerint ha nem vigyázunk a hitünkre, a közösségeinkre, akkor azok elvesznek, mint ahogy „a hit az, ami képes megtartani nemzeti közösségként is”.

A református zsinat lelkészi elnöke feltette a kérdést: ha a kereszténység alkalmas volt, hogy megőrizzen bennünket a diktatúrában nemzeti közösségként, képes-e ma, a nagy szabadságban ugyanerre?

Magyarországon létrejött egy olyan együttműködés, amely Európában ha nem is egyedülálló, de ilyen vállaltan, deklaráltan és határozottan, mindenképpen különlegesnek számít – utalt a püspök az állam és az egyház kapcsolatára. Megújult az egyházi iskolarendszer, a szociális és a diakóniai, a karitatív szférában, a gyermekvédelmi rendszerben, a társadalmi felzárkózásban és az élet számos területén a magyar államnak, a magyar kormánynak az egyik legfontosabb szövetségesévé az egyházak váltak – mondta Balog Zoltán. Hozzátette: ma Magyarországon félmillió gyerek tanul iskolában hittant, a Kárpát-medencében pedig egymillió ilyen gyerekről beszélünk.

Balog Zoltán szólt arról is, hogy azzal a fejlődéssel, amely a világot ma meghatározza, az egyházaknak is lépést kell tartaniuk. „Az ember alapkérdései” mindig ugyanazok, ezért „a bibliai hagyomány az, amelyik bennünket ebben a helyzetben irányít” – fogalmazott. A bibliai hagyomány három funkciójaként említette, hogy „a kinyilatkoztatás tükrében magamra ismerek, istenre ismerek, és ezért harmadik lépésként rátalálok az igazi életre”. Ez az ember fejlődése – mondta.

Gulyás Gergely: Nyugat-Európában már nem beszélhetünk kereszténydemokráciáról

„A mai európai közéleti törekvés lényege, hogy tagadja a kereszténységből következő politikai értékvilág létezéshez való jogát, ezért Nyugat-Európában a kereszténydemokráciáról már – közép-európai és eredeti értelmében – nem beszélhetünk” – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Gulyás Gergely emlékeztetett: harminc éve még igazak voltak Antall József korábbi miniszterelnök szavai, amelyek szerint „Európában az ateista is keresztény”, mára azonban az Európai Unió intézményei által is terjeszteni kívánt korszellem célja ennek éppen az ellentéte.

A nyugat-európai, politikai értelemben vett kereszténydemokrácia először feladott mindent a hatalomért, majd elvesztette a hatalmat is – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, ma Bécstől Nyugatra egyetlen kereszténydemokrata miniszterelnöke sincs Európának, noha korábban, a még tizenöt tagból álló európai közösség idején a tagállami kormányfők többsége ehhez az értékkörhöz vagy pártcsaládhoz tartozott. Ma a helyzet az, hogy nem csupán az európai konzervatívok soraiból, de még az Európai Néppártból sincs egyetlen miniszterelnök sem.

Igaz az is – folytatta Gulyás Gergely –, hogy Közép-Európa, és ezen belül Magyarország, szembe megy a jelenlegi európai korszellemmel, és bár például gazdaságilag és életszínvonalban felzárkózás szükséges a kontinens nyugati részéhez, minden létező politikai eszközzel el kell kerülni, hogy az ott tapasztalt „társadalmi fejlődés” menjen végbe Közép-Európában is.

A kormánypárti politikus szerint arra a kérdésre, hogy vannak-e még Európának közös értékei, amelyekre szövetségeit és politikai közösségeit építette, a válasz az, talán vannak még, de egyre kevésbé.

Gulyás Gergely kifejtette, a helyzet Magyarországon társadalmi értelemben „összehasonlíthatatlanul jobb”, a 2011-es népszámlálás szerint az emberek több mint 55 százaléka valamilyen felekezethez, többnyire a történelmi keresztény egyházak valamelyikéhez tartozónak vallotta magát, egy 2018-as felmérés szerint pedig a magyar emberek 80 százaléka értéknek tartja a kereszténységet, a legfrissebb felmérések szerint pedig 68 százalékuk vallásosnak vallja magát.

„Az a keresztény kultúrkör, ami Európát létrehozta, az Magyarországon ma is élő társadalmi érték” – fogalmazott a miniszter. Emlékeztetett, hogy 2010 óta több mint duplájára emelkedett az egyházi fenntartású köznevelési vagy szakképzési intézményekbe járó diákok száma, töretlen az érdeklődés az egyházi felsőoktatás iránt, az egyház kezében lévő szociális, egészségügyi és gyermekvédelmi intézmények pedig az ország legjobbjai között vannak.

Az szja-felajánlások számát nézve 2010-ben 786 ezer, 2021-ben pedig már 1,4 millió ember döntött úgy, hogy adójának egy százalékát valamelyik egyháznak ajánlja – sorolta Gulyás Gergely. Hozzátette, a reformáció emlékéve és az idei eucharisztikus kongresszus megmutatta, milyen ereje van a közösségi és vallási rendezvényeknek és azt is, hogy van Magyarországon egy olyan „keresztyén reneszánsz”, amelynek elsősorban hitbeli alapjai vannak.

Menczer Tamás: Európa akkor lesz erős, ha a politika egymás tiszteletén alapul

„Európa akkor lesz újra erős, ha az európai politika egymás tiszteletén alapul, mindenki megőrizheti vallását, identitását, kultúráját, és ezért nem bírálatot, hanem támogatást kap” – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkára.

Menczer Tamás a konferencia második napjának megnyitóján annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a kereszténydemokrácia nem a múlt, ahogy sokan hirdetik, sokkal inkább a jelen és a jövő.

A magyar kormány munkájával összefüggésben az államtitkár a bevándorláspolitikára és a családpolitikára hívta fel a tanácskozás résztvevőinek figyelmét. Előbbiről azt mondta, a magyar kormány szeretne segíteni, de ott, ahol a baj van, vagy annak közelében. A Hungary Helps programra utalva hozzátette: Magyarország 179 humanitárius és rehabilitációs programot támogatott 48 országban, 21 milliárd forint értékben, és ezzel több mint 250 ezer ember otthonlétét segítette.

A családpolitikáról szólva jelezte: a kormány a lakosság utánpótlását nem a bevándorlásban, hanem a magyar családok támogatásában látja. Elmondta: 2010 óta két és félszeresére emelték a családok támogatására fordított pénzt, amely idén 2500-2600 milliárd forint, a nemzeti össztermék (GDP) közel öt százaléka.

Menczer Tamás hozzátette: a családtámogatási rendszer két sarokpontját alkotják az adókedvezmények és az otthonteremtés. Előbbi mintegy egymillió családot érint, biztosítéka pedig, hogy 4,7 millió ember dolgozik az országban, egymillióval több, mint 2010-ben.

Az otthonteremtési program keretében 189 ezer család vett fel 600 milliárd forint támogatást, és vállalta 98 ezer gyerek megszületését – mutatott rá az államtitkár, jelezve: 2010-hez képest másfélszeresére, 53 ezerre nőtt a bölcsődei és 16 ezerrel az óvodai férőhelyek száma.

Menczer Tamás arról is beszélt, hogy Európában bizonyos erők szerint a keresztény kultúra, a vallás már nem fontos.

Azt mondják, a közösség – a nemzeti, vallási, kulturális, családi közösség – nem fontos, terhet jelent, megköti az ember szabadságát. A valóság ezzel szemben, hogy a közösségek nem megkötnek, hanem megtartanak, nem terhet jelentenek, hanem lehetőséget biztosítanak a kiteljesedésre – hangoztatta a külügyi államtitkár.

 Hölvényi György: Európában nincs vallásszabadság

Hölvényi György (KDNP) európai parlamenti képviselő úgy látja, hogy Európában nincs vallásszabadság.  A néppárti frakcióban ülő képviselő, az EP emberi jogi albizottságának tagja a nemzetközi vallásközi konferencia zárónapján úgy vélekedett, vallás- és keresztényüldözés nincs a kontinensen, de „vallási diszkrimináció, vallási megkülönböztetés igenis létezik Európában”.

A politikus ugyanakkor meggyőződésének adott hangot, hogy „nagyon végiggondolt európai stratégiával ezen lehet változtatni”, mert – tette hozzá –, „az egyházak (...) társadalmi szerepvállalására égetően szükség van az európai társadalomban”, például az oktatásban a konfliktuskezelésben és a béke megtartásában.

Hölvényi György történelmi példákat sorolva azt mondta, „amiből ma az európai jóléti társadalom van, a kereszténységből táplálkozott”. Ugyanakkor ezt az örökséget „jórészt feléltük, tartalékaink jelentősen csökkentek” – tette hozzá.

Nagy kérdésként vetette fel, mennyire tudatosul az emberekben, hogy Európának igenis keresztény alapjai vannak és ez az a kontinens, amelyik képes más vallásokkal alapvetően együtt élni. A politikus közölte: tapasztalatai szerint „ezek a tartóoszlopok meggyengültek”.

Az EP-képviselő beszélt arról is, hogy míg Kelet-Közép-Európában a vallás társadalomformáló erejét fontosnak tartják, addig Nyugat-Európában kialakult egyfajta vallási közömbösség. Ezt a vallási vákuumot kell feloldani intézményi módon Európában – fűzte hozzá megjegyezve: a 2021-es Európáért közös felelősséget kell vállalni, azt tudva, hogy „Európa még mindig a világ legjobb helye”.

A vallásszabadság, a keresztényekkel és a vallásukban elnyomottakkal való szolidaritás kérdésében Kelet-Közép-Európának sajátos küldetése van az Európai Unión belül is; nélküle nincs megújulás – mondta Hölvényi György a debreceni nemzetközi vallásközi konferencián.

 

Soltész Miklós: a vallás üldözése elfogadhatatlan

A vallás üldözésének bármilyen módja, legyen az nyílt vagy burkolt, elfogadhatatlan, elítélendő – összegezte a konferencia üzenetét záróbeszédében a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken.

Soltész Miklós azt mondta, a hívő embereknek fel kell emelni a szavukat másokért és magukért is. Mindenféle vallás nyílt vagy burkolt üldözését vissza kell utasítani – fűzte hozzá.

Ugyanakkor „nekünk vallásban, egyházban élő embereknek vissza kell utasítani mindenféle olyan vallási radikalizmust, szélsőséget, ami akár szóban, tanításban, akár sajnos tettekben is megjelenik” – hangoztatta az államtitkár.

Soltész Miklós utalt arra, hogy amikor a konferencián erről beszéltek, mások mellett a norvég nagykövet jelenlétében, Norvégiában egy szélsőséges iszlamista öt embert meggyilkolt. Szomorú egybeesés, de talán megerősíti azt a törekvést, mennyire fontosak az ilyen megbeszélések a különböző keresztény, zsidó, muszlim felekezetek között, hogy adott esetben egymást is meg tudják védeni – hangoztatta.

Az államtitkár arra kérte a résztvevőket: vigyék el a tanácskozás üzenetét, hogy mind a magyar emberek, mind a magyar egyházak és közösségek, mind a magyar kormány fontosnak tarják ezeket a kérdéseket. Ugyanakkor – tette hozzá – „mi nem szeretjük gyakorolni ezt a politikailag korrekt beszédet, mi nyíltan és tisztán szeretnénk fogalmazni, amiért sokszor támadást is kapunk, de úgy gondoljuk ez a becsületes, ez a tisztességes”.

Soltész Miklós zárszavában kitért a tanácskozás egyik hangsúlyos megállapítására, hogy a vallásos emberek is részei a társadalomnak, értéket termelnek egyénileg és közösségben is. Ebből kiindulva „megéri a kormányoknak, megéri az országoknak támogatni a vallásokat, az egyházakat materiális és lelki értelemben is. Nagy értéket képviselnek, és hozzájárulnak a társadalom megmaradásához is” – hangoztatta az egyházügyi államtitkár a debreceni nemzetközi vallásközi konferencián.