Ismét személyesen
Pedagógusok konferenciája a tanévkezdés jegyében
Az Evangélikus Pedagógiai Intézet – a tavalyi kényszerszünet után – idén újra megszervezte a tanévet kezdő, országos pedagógustalálkozót. A hagyományos helyszín, Aszód helyett most Budapesten, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának épületében került sor a rendezvényre, augusztus 27-én. Az evangélikus nevelési-oktatási intézményeket képviselve – ugyan korlátozott létszámmal, de – ismét intézményvezetők és pedagógusok érkeztek az Üllői útra. A rendezvény hangulatát a személyes találkozás öröme határozta meg.
A vendégek a regisztrációval párhuzamosan a 2021/2022-es tanév falinaptárát és a Digitális módszertani kézikönyv képzők számára című kötetet vehették át. Az EPSZTI minden megjelentnek egy pólóval is kedveskedett, amelyen a már jól ismert Luther-fejes grafika (a reformátor életének és hitvallásának legfontosabb szavaival rajzolva) és az evangélikus nevelési-oktatási intézmények teljes felsorolása látható. Az óvodák és az általános iskolák mindezeken túl egy digitális kiadvánnyal is gazdagodtak: a pendrive-on található MESEtár című gyűjtemény készítése még a tavaszi óvodabezárás idején kezdődött. Ekkor a NOO-EPSZTI felhívására sok-sok óvodapedagógus küldte el hangfelvételként rögzített mesemondását. Reméljük, hogy az óvodai csoportszobákban és az iskolákban is szívesen hallgatják majd ezeket a meséket a gyermekek.
Az évnyitó konferencia plenáris programjának kezdetén Majorosné Lasányi Ágnes, az Evangélikus Pedagógiai Intézet vezetője köszöntötte a megjelenteket. Az igazgatónő a múlt tanév eseményeit és kihívásait is felidézve fejezte ki reményét, hogy az idén a pedagógusok és a gyermekek – a személyes együttlét sok-sok gazdagító élményének hatására – újra repülni, szárnyalni tudnak majd.
Ezt követően dr. Fabiny Tamás elnök-püspök igehirdetésében az öröm, a közösség és a remény hármasságát kapcsolta a pedagógusok összejöveteléhez. Joan Miro, katalán festőművész Az ég kékjének aranya című képét és Radnóti Miklós Első eclogáját idézve a spanyol polgárháború, majd a második világégés, valamint a közelmúltunkat meghatározó járvány és az afganisztáni hatalomátvétel megrázó pillanatképeit sorakoztatta föl.
Emlékeztetett, hogy akár a művészet nyelvén megfogalmazott érzésekből, akár a média által közvetített élményekből és saját megéléseinkből is arra kell jutnunk, hogy a félelem, a kiszolgáltatottság és aggodalom közepette is meg kell hallani a remény hangját. Veszélyből esély csak akkor lehet, ha Krisztus igéjébe kapaszkodunk. A felfelé tekintés, a felülről vezéreltség jellemzi a keresztyén embert, erről ismerszik meg a keresztyén oktatási intézmény – erről kell a gyermekeknek is beszélni. Ez nem lehet csak az iskolalelkészek és a hittan tanárok feladata – ahogy a közös földünk ökológiai állapotáért is közös a felelősségünk, úgy közös feladatunk „a mennyre készíteni szívünket”.
Az elhangzottakat Weöres Sándor szavaival, Gryllus Dániel dallamával és Fabiny Katalin segítségével felhangzó közös ének erősítette meg: „»Amit nekem adsz: mindenkinek adod«, hirdeti a földi hatalom. / »Amit mindenkinek adsz: nekem adod«, hirdeti az égi hatalom”.
Ezt követően Dr. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár videóelőadását tekintették meg a résztvevők. A tanévnyitó alkalmából rögzített felvételen először az elmúlt tanév erőfeszítéseiért és a helytállásért mondott köszönetet. Kiemelte, hogy a hivatásukat elkötelezetten és innovatívan végző pedagógusoknak köszönhető, hogy a koronavírus-járvány csak nehezíteni, de megakadályozni nem tudta a folyamatos munkát, így sikeresen zárhattuk a tavalyi tanévet. Összefoglalta a járvány elleni védekezés tapasztalatait és bemutatta az idei tanévre való felkészülés elemeit, majd röviden ismertette a köznevelésben várható fejlesztések céljait, irányait. Reményét fejezte ki, hogy az új tanév teljes egészében jelenléti módon tud majd megvalósulni.
Az evangélikus köznevelési rendszer következő 5 évét a „Gyümölcsöt teremjetek” stratégiában megfogalmazott fejlesztendő területekre koncentrálva tervezi. Erről már Varga Márta, a nevelési és oktatási osztály vezetője beszélt. Kiemelte, hogy a pedagógusok sokrétű tevékenysége – Márai Sándort idézve – hasonlíthat tudóséhoz, íróéhoz, művészéhez…, de mindenkor arra van szükség, hogy munkájuk lélekkel végzett legyen.
Rövid szünet után Dr. Kodácsy-Simon Eszter tanszékvezető egyetemi docens Evangélikus iskola és környezetvédelem: Alapok és lehetőségek című előadására került sor. A hallgatóságot többször aktívan bevonó előadó napjaink környezeti katasztrófáit, az árvizeket, hőségriadókat említve hangsúlyozta, hogy a Bibliában is olvasható özönvíz, éhínség, járvány. Ha a mai, természetvédelmi kihívásokra keressük a választ, akkor azt a Biblia olvasásával kezdjük. Majd az evangélikus identitásunkat jellemző párbeszédre biztatott. A legkisebb tettek is fontosak, mert hosszú és jelentős folyamatokat indíthatnak el – tartsa ezt szem előtt minden pedagógusközösség, amikor a gyermekekkel, diákokkal környezetvédelmi témákról kezdeményez együttgondolkodást. Rámutatott, hogy azért szükségesek és fontosak ezek a beszélgetések, mert – ahogy azt a 2016-os Magyar Ifjúság Kutatás megállapította – az iskolás korú gyermekek között minden második amiatt aggódik, hogy világunk élhető marad-e. A környezet védelméért vállalt tettek nemcsak az aggodalom csökkentésére jók, de arra is, hogy a közös felelősséget erősítsék. Adjanak bátran teret a gyermekek kezdeményezéseinek – kérte az előadó a pedagógusokat –, mert a környezetvédelmi témákban igen tájékozottak a tanulók, sőt, az egymástól tanulásnak is ez lehet a legjobb terepe.
Az elméleti témafelütés után a megvalósítás gyakorlati lehetőségeiről beszélt Gadóné Kézdy Edit, a Deák téri Evangélikus Gimnázium igazgatónője, az Ararát teremtésvédelmi munkacsoport tagja. A munkacsoportot, annak tevékenységét a természet- és a környezetvédelem és a teológia találkozásaként jellemezte, amelyben a teológus és lelkész tagok mellett – saját szavait idézve – ő, a biológiatanár képviseli a „földhözragadt” pedagógiát. A munkacsoport programjaival, kezdeményezéseivel a gyülekezetben élők már találkozhattak, de a tanév elején több, intenzív lebonyolítású program is megjelenik majd a nevelési-oktatási intézményekben. Elsőként említette az Ifjúságért roadshow-t, amely programot a Lutheránus Világszövetség támogatja. Egyetemista fiatalok bevonásával kívánják a középiskolásokat a teremtésvédelem témájára érzékenyíteni és cselekvővé tenni, például a klímaigazságosság, lokális cselekvés – globális gondolkodás témák felvetésével kezdeményeznek még az ősz folyamán iskolai programokat. Szeptember utolsó hetében a Teremtés hete programjaihoz várják a csatlakozó intézményeket. A módszertani útmutatót is tartalmazó füzetet már megkapták az intézmények, ennek kidolgozásában Zsóri-Ments Orsolya, kőszegi iskolalelkész is részt vett. A munkacsoport honlapja – www.teremtesunnepe.hu – sok hasznos információval segíti az érdeklődőket, a programra az óvodák, általános iskolák jelentkezését is várják. Harmadikként ismertette Gadóné Kézdy Edit a Műveld és őrizd! projektet, amely jelenleg az evangélikus gyülekezetek környezettudatosságának felmérését és ennek fokozását célzó program. A köznevelési intézményekben eddig a járvány miatti korlátozások akadályozták a program elindítását, de ha az oktatás jelenléti lesz és az is marad, akkor azonnal elkezdődhet ennek a projektnek a megvalósítása is. Utolsóként említette a gyümölcsfa ültetési programot, amely már évek óta – leginkább a gyülekezetek körében – ismert. Szeretettel ajánlotta a gyümölcsfák ültetésére, gondozására alkalmas körülményekkel rendelkező óvodáknak és iskoláknak, hogy vállaljanak faültetést és -gondozást.
A plenáris előadásokat követő ebédszünet alkalmat adott a kötetlen beszélgetésekre és néhány, az országos iroda munkatársaival elrendezendő, gyors ügyintézésre is. A folyosókon, az aulában beszélgetőcsoportok alakultak, mindenki igyekezett néhány szóval üdvözölni a régen látott kollégákat.
Az aula barátságos zsongását egy érces férfihang szakította meg: Sziráki György, az EPSZTI igazgatóhelyettese, pedagógiai szakértő kérte néhány percre a jelenlévők figyelmét. Az így megtartott rendhagyó kiállításmegnyitóval indította útjára azt a vándorkiállítást, amely az evangélikus oktatás természettudományos kiválóságait mutatja be. A vándorkiállítás az evangélikus középiskolákban lesz látható, alkotóik szándéka szerint a közös értékek bemutatása és megismerése így is szolgálhatja az identitás erősítését.
A konferencia programja ezt követően szekciófoglalkozásokkal folytatódott. Az intézményvezetők a tanév indításához kapcsolódó feladatokról, aktualitásokról tanácskoztak Varga Márta osztályvezetővel. Ez a rendezvényrész a rendszeres intézményvezetői tájékoztatók sorába illeszkedően került megrendezésre. A szaktanácsadók, akik közül többen ettől a tanévtől látják el ezt a megbízatást, most találkoztak először személyesen. Gáspárné Vágási Julianna pedagógiai szakértő ismertette a szaktanácsadói szolgáltatás folyamatát és az ennek igénylését, a teljesítés követését és dokumentálását biztosító, rövidesen induló szaktanácsadói portált. Ezt követően a szaktanácsadók tevékenységi köreikről és azok jellemzőiről folytattak megbeszélést. Az ismerkedő, tudásmegosztó és kapcsolaterősítő program élénk párbeszédekkel és gondolatindító felvetésekkel zajlott.
Az elmúlt tanévben rendszeres, online szakmai műhelyen vettek részt az intézményvezető óvodapedagógusok. Most végre az intézményeket képviselő óvodapedagógusok találkozhattak személyesen is. Melyik evangélikus óvoda nevében jelenik meg a Venus bolygó? – ez volt az egyik kérdés a kahoot kérdőívben. Surapka Borbála és Valentinyi Erika pedagógiai szakértők vezetésével az evangélikus óvodák megismerését, a pedagógusok közösségének megerősítését szolgálták a vidám hangulatú játékos feladatok.
A „Kihívások és válaszok” – digitális készség- és képességfejlesztés címmel meghirdetett szekcióban két intézményi innováció bemutatására került sor. Az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanítója, Poórné Bokor Hajnalka a saját kutatásának eredményeit ismertette. A pedagógus a kisiskolás gyermekeknél az online videójátékok használatából adódó kommunikációs változásokról készített felmérést a szülők körében. A számszerűségükben időnként sokkolóan ható adatokat a saját gyűjtéséből válogatott szövegekkel (írásos feljegyzésekkel, hang- és videófelvételekkel) illusztrálta. A résztvevők saját élményei megerősítették a hallottakat: a jelenség általános, de az angol nyelv örvendetesen gyors megtanulása mellett vannak a gyermekek nyelvhasználatára kedvezőtlen hatásai is. Az orosházi tanítónő saját gyakorlatában kevésbé ártónak megismert játékokat ajánl a családoknak, és ezt szorgalmazza pedagógustársainál is.
Hogyan lehet a magyar nyelv igényes használatát segíteni, s ehhez a szépirodalmat is rendszeresen olvasóvá nevelni gyermekeinket? A kérdésre Gazsóné Gugolya Beáta, a Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda magyar szakos tanára az intézmény innovációját, a Benka Tékát bemutatva adott egy lehetséges választ. A Benka Téka „szobáiban” játékos kedvű felfedezőként, az EPSZTI könyvtárának digitális lehetőségeit kihasználva néztek körül a résztvevők. Bujdosó Erika pedagógiai szakértő és Magyari Márton digitális médiatervező facilitálásával szakmai beszélgetés kezdődött, amelynek gondolatai inspirációként is hatottak a résztvevőkre. Reméljük, hogy ehhez a már működő kezdeményezésekhez újabb kollégák és intézmények is kapcsolódnak majd.
A konferencia résztvevői közül azok, akik a MEE országos irodájának épületegyüttesét szerették volna jobban megismerni, Balogh Kriszta tantárgygondozó vezetésével egy sétát tehettek, amelynek keretében az Evangélikus Országos Könyvtár különlegességeit is láthatták. A közel harmincezer kötetes, főúri Podmaniczky-Degenfeld Gyűjtemény megtekintése után a könyvtár modern olvasótermében örömmel hallgatták a tájékoztatást a családfakutatás lehetőségéről.
A délután további programjára ismét a 2. emeleti templomban gyűltek össze a résztvevők. Szemerei János, oktatásért felelős püspök köszöntő szavaival kezdetét vette az idei év kitüntetéseinek átadása. A díjazottak méltatását Valentinyi Erika pedagógiai szakértő olvasta fel.
Idén az Év óvodapedagógusa díj kitüntetettje: Szabó Bálintné, a budapesti Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola óvodapedagógusa. Az Év tanítója kitüntetést Sztrehovszki Mária, a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Óvoda pedagógusa kapta. Egyházunk országos presbitériuma az Év tanára díjban részesítette Csiszár Katalint, a soltvadkerti Kossuth Lajos Evangélikus Általános Iskola tanárát és Szabó Andrásnét, az Aszódi Evangélikus Petőfi Sándor Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium tanárát. Az Év pedagógusa díjakat Szemerei János püspök, Gadóné Kézdy Edit a Nevelési és Oktatási Bizottság elnöke és Varga Márta a NOO osztályvezetője együtt adta át.
Ezt követően került sor az Evangélikus Pedagógiai Intézet által alapított, Arany Lélek díj idei kitüntetettjeinek bejelentésére. A díj átadására és a díjazottak bemutatására Majorosné Lasányi Ágnes igazgatónő mellé a díjazott pedagógusokat jelölő közösségek meghívott képviselői álltak. Aranylelkeink az idén ketten vannak: Székelyhidi Tünde, a Podmaniczky János Evangélikus Óvoda és Általános Iskola tanítója és Schmittinger Anikó, az orosházi Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanára. Minden díjazottnak gratulálunk, hivatásukban további sikereket, életükhöz jó egészséget kívánunk, munkájukra Isten áldását kérjük!
A konferenciát úrvacsorás istentisztelet zárta, amelyen Krámer György lelkész és Koczor Tamás a Deák Téri Gimnázium iskolalelkésze szolgált. Krámer György országos irodaigazgató a Préd 3, 9-13 alapján tartott prédikációjában az elmúlt évek nehézségeinek megélését, a kitettség, a kiszolgáltatottság és a kiszámíthatatlan változások miatti sebezhetőség megtapasztalásának hitünkre gyakorolt hatásáról is szólt. Az átélt próbatételek Istennel kötnek szorosan össze, a megpróbáltatásainkból erő fakad. Ezért az a mondat, hogy az intézményvezetők, a pedagógusok „már mindenre fel vannak készülve” – nem azt jelenti, hogy már azért nem vár senki semmi nagyot, hogy ne csalódjunk megint… és igazából nem tervezünk túl a minimumon azért, hogy ne legyenek megint nagy veszteségeink… Ehelyett a Mindenre fel vagyunk készülve pozitívan értendő! Jelentse ez azt, hogy nem keserűen, bezárkózva, nem a kisebb-nagyobb veszteségeinken bánkódva, hanem érett hittel, állandó és megújuló reménységgel indítjuk ezt a tanévet! Az úrvacsorára készülő közösséget emlékeztette a választott igeszakasz utolsó mondatára: örüljünk, hogy ehetünk és ihatunk! Örüljünk, hogy asztalközösségben lehetünk mi mind, akik ma megtapasztaltuk, hogy milyen felszabadító öröm és erő van a találkozásban. Legyünk mindenre felkészültek, „csak azértis” nyitottsággal felkészültek. Felkészültek az Istennel való találkozásra.