Kétszáz éves a csékúti evangélikus templom
Ünnepi istentiszteleten adtak hálát június 14-én az ajkai evangélikusok kétszáz éve felszentelt csékúti templomukért Padragkúton.
Tudom, nem illik egy tudósításhoz a személyes tónus, de talán érthető lesz, miért teszek mégis kivételt.
– Megtalálta Csékútot a térképen? – kérdezte tőlem az evangélikus templom kapujában egy presbiter testvérünk.
– Nem, de utánanéztem – feleltem.
– Látja, ez egy olyan település, ami ma már nincs is, de temploma még mindig van – mondta az arcán büszke mosollyal.
Csékút ugyanis egykor önálló történelmi település volt a Bakonyban, Veszprém vármegyében, amely ma Ajka városhoz tartozik integráns településrészként. Így a városrész neve sem maradt meg teljesen, csak részben, mivel két falu – Padrag és Csékút – összevonásából ma már Ajka-Padragkútként szerepel a térképeken.
Evangélikus templomát 1826-ban szentelte fel Kis János püspök. Két évszázaddal és néhány nappal az esemény évfordulója után hálaadó ünnepet tartottak a gyülekezet tagjai. Az istentisztelet bevezető oltári szolgálatát Pablényi Edina helyi lelkész végezte, igét hirdetett Szemerei János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspöke.
Amikor a templomépítő eleinkre emlékezünk, olyan emberekről beszélünk, akiknek fontos volt a Krisztus ügye, és akiknek az építő munkája hozzájárult az egyház fennmaradásához – kezdte Zsolt 23,6 – „Bizony, jóságod és szereteted kísér életem minden napján, és az Úr házában lakom egész életemben” – alapján tartott prédikációját a püspök. Itt, ahol a hazai reformáció egészen korai időszakából is vannak evangélikus gyülekezetre utaló adatok, korábban is tervezték templom építését. A „gyászévszázad” ugyanakkor itt is elvégezte a maga pusztítását. Az ellehetetlenített és felégetett egyház hamuja alatt szunnyadó parázs azonban képes volt fellobbantani a Szentlélek lángját, és megtermékenyítette az egykori evangélikusok szándékát, akik az Úr közelében, az ő házában szerettek volna lenni. A püspök emlékeztette az ünneplőket az Isten által elkészített világ emberi léptéket meghaladó távlataira, amelynek bizonyossága a csékúti templom is, valamint a Krisztus által elkészített ország evangéliuma. Tekintsünk az ősök örökségére, lássuk meg benne az örömhírt, és épüljön belőle Krisztus ügyében járó jövendő! – zárta gondolatait Szemerei János.
A prédikáció után az Ajkai Szent Cecília Kórus szolgálata emelte az istentisztelet ünnepi fényét. A köszöntéseket Bálintné Sári Judit egyházmegyei felügyelő kezdte, aki az élő kövekből épülő közösségek megtartó fontosságát hangsúlyozta, hiszen a keresztyén embernek a jövővel szemben is kötelessége van.
A gyülekezethez és a templomhoz is erősen kötődő Mitykó András lelkész jókívánságai mellett felidézte nagynénjének, Marton Erzsébet Ágnes diakonisszanővérnek a gyülekezetben negyvennyolc éven át végzett szolgálatát, aki a 20. század legnehezebb időszakában gondozta a közösség tagjait. Biróné Bognár Ágnes az egyházközség történetéről tartott összefoglalót, és egy erre az alkalomra írt verset is elmondott.
A templom orgonáján Elischer Balázs orgonaművész adott rövid koncertet, miközben a gyülekezet presbiterei elhelyezték az évfordulóra készített emlékzászlót a templomban.
Az istentisztelet után a gyülekezet jó hangulatú szeretetvendégségen folytatta az ünneplést. Talán kár ilyen dolgokba a gondviselést belekeverni, de a hosszú eső után még a nap is kisütött.
További fotók: ITT