A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület honlapja

Vendégségben a koronázóváros lutheránusainál

Vegyes városképi környezetben áll a székesfehérvári evangélikusok négy fiatornyos temploma: az egyik oldalról panelházak, a másikról a helyi járásbíróság neoreneszánsz épülete és a Zichy liget adják a szomszédságot. A koronázóváros lutheránus közösségének múltjával és erre épült jelenével Bencze András parókus lelkésznek, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettesének a kalauzolásával ismerkedünk.

 

 

 

Amikor belépünk az 1995-ben átadott gyülekezeti házba, meglepő módon latinos zene hangjai ütik meg a fülünket, ehhez pedig egymással táncoló nyugdíjasok képe társul. Megtudjuk, hogy a gyülekezeti termet különböző eseményekre, rendezvényekre, például a rendszeresen itt tartott táncórákra, asszonytornára vagy éppen páros tornaórára is bérbe adja az egyházközség.

Mi most a kis gyülekezeti terembe megyünk tovább, hogy Bencze András lelkésszel beszélgessünk. Közben bővül a kör, a gyülekezethez tartozó testvérek is bekapcsolódnak, közöttük a másodlelkész, Czető Anita Kata és férje, a helyettes lelkészként szolgáló Czető Bálint, akik Panna lányukkal együtt érkeznek.

Elsők között

A reformáció hamar követőkre talált a városban és a környékén. Ezzel összefüggésben Bencze András elmondja, hogy Payr Sándor A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története című könyvében a reformáció határozott híveként írja le Bebek Imre fehérvári kanonokot; még panasz is érkezett rá katolikus oldalról, amiért „két szín alatt szolgáltatja ki az úrvacsorát, s a lutheránusok dogmáit hirdeti”.

A török hódoltság után a katolikus restauráció következményeként elenyésző volt az evangélikusok aránya a püspöki székhely Fehérváron. A 18. század elejéig csak katolikus polgárok települhettek be a városba, a lutheránusok az 1840-es években kezdtek el szerveződni. Előbb a várpalotai anyagyülekezethez tartoztak, majd 1869-ben váltak önállóvá; a gyülekezet első lelkésze az addig vallástanárként szolgáló Németh Károly lett.

Érdekesség, hogy az egyházközség első ingatlana az 1850-es években ajándékba kapott temető volt. Istentiszteleti helyként előbb a Megyeház utcában álló (ma vendéglátóhelyként működő) gyülekezeti ház szolgált. Már Gáncs Aladár gyülekezetet megerősítő lelkészsége (1916–1925) idején is napirenden volt a templom építése, erre azonban csak később került sor: a Sándy Gyula műegyetemi tanár tervezte épületet 1932-ben szentelték fel.

„A város adományozta a gyülekezetnek a telket, ami korábban – mint Székesfehérvár jelentős része – mocsár volt” – teszi hozzá Kiss László másodfelügyelő. Mint megtudjuk tőle, a területet feltöltéssel tették építkezésre alkalmassá: a templom három méter mély töltésen áll, így a szokásosnál mélyebben vannak az alapjai, de a dinamikus teherforgalom repedések formájában így is nyomot hagyott rajta. A másodfelügyelő szavait hallva adja magát a bibliai vonatkozású gondolat, hogy ha nem is homokra, de mocsárra építették „házukat” a fehérvári evangélikusok, mégis megmaradt, és erős várukká vált a lelki otthonuk. A négy fiatorony a négy evangélistát, a torony tizenkét ablaka pedig a tanítványokat jelképezi.

Van egy jelképe a templomnak belül is, amelyre különös ismertetőjelként is tekinthetünk, illetve – ahogyan Bencze András kicsit sejtelmes mosoly kíséretében fogalmaz – a templomuknak van egy „szexepilje”: az oltártérben lévő kőkereszten elhelyezett, zölden világító neon töviskoszorú. Szemügyre vesszük ezt a legalábbis furcsának nevezhető alkotást. Magyarázatként megtudjuk: Székesfehérváron kezdte meg működését az ország első neonfénycső-​gyára. Azt már nem tudni pontosan, hogy egyenesen a gyár adományaként került-​e ide, vagy valaki megvásárolta, mindenesetre itt van, és sok évtizede kitartóan világít.

Online és élőben

A gyülekezet aktivitására irányuló kérdésünkre válaszolva Murányiné dr. Szuhács Renáta felügyelő elmondja: az év egy-​egy „sima” vasárnapján ötven-​hetven ember vesz részt az istentiszteleteken; a nagyobb ünnepeken ez a szám természetesen magasabb, szenteste például pótszékeket is kell vinni a templomba. Hozzáteszi, hogy a koronavírus-​járvány létszámcsökkenést hozott magával: azt megelőzően átlagosan nyolcvannál is többen vettek részt az istentiszteleteken. A járvány idején bevezetett élő Facebook-​közvetítést meghagyták, de mint mondja, ennél magasabb minőségre nem szeretnének váltani, bízva az alkalmakat online követők felismerésében, hogy sokkal jobb és érdemes is a templomban személyesen jelen lenni az istentiszteleten.

Érdekesség, hogy a korábban ügyvédként dolgozó Murányiné dr. Szuhács Renátát 2024-ben úgy választotta felügyelőjévé a gyülekezet, hogy egy évvel korábban éppen Czető Bálinttal együtt szentelték lelkésszé. Összeférhetetlenség azonban nem áll fenn a lelkészi és a felügyelői tiszte között, hiszen a székesfehérvári egyházközséggel nem áll szolgálati viszonyban, tehát nincs akadálya, hogy Kötcsén és Balatonszárszón félállásban ellássa a rábízott lelkészi szolgálatot.

A gyülekezet egyik erőssége a zenei élet. Kétmanuálos, huszonöt regiszteres – Trajtler Gábor, Szebik Attila, illetve Teleki Miklós tervei alapján épült – orgonájuk komoly hangversenyekre is alkalmas. A hangszer javarészt az országos egyház és Székesfehérvár város támogatásával épült, de több millió forintot adtak össze a gyülekezeti tagok is.

Manapság az istentiszteleteken öten is szolgálnak, őket Csekéné Bányai Erzsébet koordinálja. Erzsike azonban nemcsak istentiszteleti kántor, hanem a bibliaórákon, munkatársi megbeszéléseken is ő választ énekeket. A gyülekezetben negyven éve működik énekkar. Ez a tizenöt-​húsz tagú együttes igazi közösség. A próbákat közös igeolvasással és imádsággal kezdik, és minden név- és születésnapos tagot felköszöntenek. Nem csoda, hogy többen nem a gyülekezetből, hanem a baráti körökből csatlakoznak a kórushoz. Az istentiszteletek mellett más egyházi alkalmakon is szolgálnak, szívesen indulnak vendégszolgálatra is. Három évtizede pedig részt vesznek az ökumenikus kórus munkájában. Ezt a kórust másfél éve szintén Csekéné Bányai Erzsébet vezeti.

De nemcsak az orgona szólal meg a gyülekezetben, hanem gitáros énekeket is szívesen énekelnek. Egész együttes áll a gyülekezet elé, elsősorban a havonta tartott családi istentiszteleteken, Bőjtös Attila hitoktató vezetésével.

Lassan beérik a munka

Bencze András közösségük egy másik súlypontjaként szól az innen tizennyolc kilométerre fekvő Fehérvárcsurgón működő leányegyházközségükről, ahol az 1600-as évekre visszatekintő gyülekezet 1853-ban épült templomában tartanak istentiszteletet vasárnaponként.

A leánygyülekezet gondnoka, a Békés vármegyéből származó Piják Attila elmondja, hogy bár a fehérvárcsurgói lutheránusok nincsenek sokan, ám ezek a családok nagyon összetartók, az ingatlanok fenntartását is saját maguk végzik, és az ehhez szükséges anyagiakat maguk teremtik elő. Hozzáteszi, hogy a templomot egyházi pályázat segítségével sikerült felújítani, és igyekeznek gondos gazdái lenni az idetartozó két másik épületnek, az egykori iskolának és a tanítói lakásnak is.

Saját épületük nincsen, gyarapodó közösségük azonban van a gárdonyi evangélikusoknak. A Velencei-​tó partján fekvő településen minden vasárnap tartanak istentiszteletet a helyi református templomban, illetve telente a gyülekezeti teremben. A Velencei-​tó térségében élő evangélikusok gondozására Czető Anita Kata kapott megbízást 2021-ben; Panna lányuk érkezéséig ő volt a lelki vezetője a közösségnek. Teológiai tanulmányainak hatodévét ugyancsak itt töltötte, s mint visszaemlékezik rá, a népszámlálás adatai megerősítették azt a reményt, hogy itt jó esély van egy gyarapodó evangélikus közösség építésére. Ennek megfelelően Gárdonyra missziós területként tekintettek, így az alig négy-​öt főtől eljutottak odáig, hogy a gyülekezeti napjukon már harmincnál is többen vettek részt. Ez akkor is szép eredmény, ha az istentiszteleteken ezt a létszámot még nem érik el.

2024-ben Kata férje, Czető Bálint vette át a szolgálatot. Tervük, hogy a közeljövőben fiókegyházzá alakuljanak.

„Megismerkedésünk idején határozott elképzelésem volt arról, hogy nem szeretnék sem lelkész, sem katona férjet” – így fogalmazott korábban Kata az Evangélikus Életben, a vele és férjével készített interjúban; ez azért érdekes, mert Czető Bálintot a másoddiplomás képzés keretében azután szentelték lelkésszé, hogy korábban főhadnagyi rangban katonaként szolgált.

„2020 tavaszán akkor még Kata vőlegényeként kerültem ide, abban az évben kezdtem el tanulmányaimat az Evangélikus Hittudományi Egyetemen. Ekkorra érett meg bennem a gondolat, hogy lelkész szeretnék lenni, amiben aztán meg is erősítettek a teológián töltött évek” – mondja el a beosztott lelkész, aki a most gyesen lévő feleségétől vette át a plántáló szolgálatot, de mint hozzáteszi, az ifjúsági munka áll hozzá a legközelebb.

Bencze András a gyülekezeti ház alagsorába invitál, ahol több olyan helyiség is van, amelyek a fiatalabb nemzedék hétközi alkalmainak adnak otthont. Így például a Czető Anita Kata által új lendületet kapott baba-​mama körnek és a férje által vezetett, ugyancsak szép létszámmal zajló ifjúsági óráknak és a fiatalok kötetlen együttlétének.

Elmaradt hittanórák – a mai napig ezt a nevet viseli a felnőttbibliakör. Az elnevezés a harminc évvel ezelőtti indulás idejéből hagyományozódott, amikor a házasodni készülő, keresztségben, konfirmációban nem részesült pároknak felajánlották a lehetőséget, hogy így, felnőttbibliakör keretében ismerkedjenek a Szentírással, az evangélikus hitvallás alapjaival. A név tehát maradt, de az alkalmakon ma már többségükben olyanok vesznek részt, akik korábban jártak hittanra.

Mint Kocztur Klára, az egyházficsoport vezetője elmondja, minden vasárnap más-​más család tagjai készítik elő az istentiszteleteket, és tartják rendben a templom környékét. Alig látható, de az otthonosság, a rendezettség érzéséhez – megtisztelve a közös lelki otthont – fontos ez az önkéntes munkában végzett szolgálat.

A gyülekezet komoly erőssége az ifjúsági és gyermekmunka. A gyerekek ma a kötelezően választható iskolai hitoktatás keretében részesülnek hitoktatásban. A gyülekezet lelkészei, illetve két főállásban és egy félállásban szolgáló hitoktató, két megbízott hitoktató hetente több mint kilencven hittanórát tartanak. A gyermekek és a fiatalok nemcsak a heti alkalmakon találkoznak, hanem több közösségi projektjük is van: az ádventi kézműveskedés, az angyaljárás, amikor a gyülekezet idős tagjait látogatják meg, a vasárnapi gyermek-​bibliaórák az istentisztelettel párhuzamosan és a családi istentiszteletek.

Minden évben szerveznek hittantábort is, amelynek korábban Fehérvárcsurgó adott otthont, 2001-től pedig a gyarapodó létszám miatt Nagyvelegen jön össze egy hétre hetven-​nyolcvan gyerek s a rájuk felügyelő húsz felnőtt, köztük korábbi táborozók is, már egyetemistaként. A gyülekezet nem szervez saját ifitábort, a székesfehérvári gyülekezet fiataljai nyaranta a Fejér-​Komáromi Egyházmegye táborában találkoznak társaikkal.

Ha lassan is, de végre kezd beérni az a munka, amelyet a gyülekezet lelkészei és hitoktatói az elmúlt években beletettek az iskolai hittanba – mondja Bencze András, majd hozzáteszi: „Fontos, hogy ez nem csupán az órák megtartását jelenti, hiszen a diákjaink számára különböző programokat is szervezünk. Mindenképp örömteli, hogy a családi istentiszteletekre most már nemcsak azoknak a gyerekeknek a családjai jönnek el, akik egyébként is szorosan kötődnek a gyülekezethez, hanem újak is érdeklődést mutatnak. Most még csak a családi istentiszteletre jönnek többen, de nem vagyunk türelmetlenek, hiszünk és bízunk benne, hogy többen is lelki otthonra találnak majd itt, akik számára az istentiszteletre járás nem csupán az egyik hétvégi program lesz a sok közül, hanem a legfontosabb.”

* * *

A cikk eredetileg az Evangélikus Élet magazin 2026. március 8–15-i, 91. évfolyam 9–10. számában jelent meg.
Az Evangélikus Élet magazin kapható a Luther Kiadó könyvesboltjában (Budapest VIII., Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvesbolt és Insula kávézóban (Budapest V., Deák tér 4.), az evangélikus templomok iratterjesztésében, megrendelhető a Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-​mail-címen, nyomtatott vagy digitális formában megvásárolható, illetve előfizethető a kiadó honlapján.