A Győr-Mosoni Evangélikus Egyházmegye története
A Győr-Mosoni Egyházmegyében az evangélikusság 95 településen van jelen.
Győrött és környékén korán jelentkezett a reformáció hatása. Ez szinte természetes következménye annak, hogy a város a nemzetközi kereskedelmi forgalommal rendelkező fontos utak nyomvonalán alakult ki. Nemcsak a népvándorlás hullámai vonultak erre, hanem a világkereskedelem jelentős része is errefelé haladt. Így a világ eseményei itt hamar ismertté váltak.
Kedvezően hatottak a reformáció elterjedésére a 16. század történelmi eseményei is, így a közvetlen török veszély, majd az ország három részre szakadása. Győr hadászati jelentősége is különösen fontossá vált, mivel Bécs kapujának számított. A török ellen idevezényelt német zsoldosok jelentős részepedig már családostul a reformáció híve volt, akik azt kívánták, hogy a várőrségnek legyenek lutheránus lelkészei.
Az ellenreformáció és a rekatolizáció időszakában a gyülekezeti szerveződés nehézzé vált, a győri evangélikusok 300 év alatt 7 templomot vesztettek el a türelmi rendeletig. Hasonló volt a helyzet Mosonmagyaróvárott is. Wohnitzky Zakariás várkapitány védő szárnyai alatt dolgozhatott Huszár Gál lelkész is, aki 1555–1560 között többször is megfordult Győrött. Ő nemcsak lelkészi feladatokat látott el, hanem iskolát és nyomdát is alapított.
A legsúlyosabb helyzet 1749-ben alakult ki szintén Győrött, amikor Mária Terézia március 10-én kiadta a helytartótanács útján azt a rendeletet, amely bezáratta a győri protestáns templomokat, elmozdította a lelkészeket és tanítókat, megtiltotta a szabad vallásgyakorlatot a városban. Ezután a győri evangélikusok 34 évig Tétre és Felpécre jártak istentiszteletre.
Érdekes, hogy a győri és a Győr megyei evangélikus gyülekezetek eredetileg nem a dunántúli, hanem a Dunától északra kialakuló gyülekezetekkel együtt szerveződtek.
Ugyanakkor a sokoróaljai községek a dunántúli egyházkerülethez kapcsolódtak. Később a Győr megyei gyülekezetek is a földrajzilag indokoltabb dunántúli kerülethez csatlakoztak. Valószínű, a győriek maradtak legtovább a dunáninneni kötelékben, de 1600 után mind több Győr megyei lelkészt ordináltak dunántúli püspökök.
Az egyházmegyékhez tartozó községek is gyakran változtak. Ma sem követik maradéktalanul a közigazgatási megyék határait.
Győr-Moson-Sopron megye – mint az elnevezés is mutatja – a trianoni békediktátum alapján megcsonkított megyékből jött létre. Területén 1952-ig négy evangélikus egyházmegye működött (Alsó- és Felső-Sopron, Moson és Győr) Az egyházszervezet átalakítása akkor a politikai megye területén egy egyházmegyét, a győr-sopronit állította fel. Ez a helyzet állt fent a 2006-os általános tisztújításig, amikor a kettéválás következtében létrejött a Győr-Mosoni és a Soproni Egyházmegye.